Úgy tűnt, végre itt a tavasz, de helyette a szombat reggel hóval lepett meg minket. Rengeteg hóval! Általában, ha halat készítek, sosincs kidolgozott tervem, legalábbis addig, míg el nem kezdek főzni. Most volt néhány maradék sütőben sült céklám. Mielőtt megpucoltam volna őket, fogalmam sem volt milyen apró kincset rejt a fólia. A tonda di Chioggia cékláról beszélek, ami egy alfajta. Kívülről majdnem teljesen úgy néz ki mint egy szokványos cékla, de belül fehér ér rózsaszín. Ha megfőzik, akkor elveszíti fehér színét és rózsaszínűre változik. Szerintem egy kicsit édesebb, mint a hagyományos. Mivel két fajtát sütöttem, ezek püréként végezték. Volt még néhány friss csicsókám, egyenesen a szántóföldről. Arra gondoltam, hogy pikkelyként fogom a halra helyezni ezt az enyhén mogyorós ízű gyökeret. Már csak a szósz hiányzott, legalábbis azt hittem. Nagyon szeretem a cékla és a torma párost, ezért torma habot készítettem szószként. De mégis, valami még mindig hiányzott. A válasz ott volt a szemem előtt: fehérkáposzta vajon párolva pekándióval. Ennyi. A hal? Az egy bio tengeri sügér volt. Így született ez az étel, téli fantázia téli zöldségekből egy havas napon.
Hozzávalók:
(Michel Roux receptje alapján)
1 salotta
1 ág kakukkfű
250 ml hal alaplé
50 ml crème fraîche
4 ek frissen reszelt torma
só, bors
Főzzük fel a hal alaplevet a salottával, kakukkfűvel közepes hőmérsékleten. Főzzük felére, adjuk hozzá a créme fraîche-t és főzzük 5 percig. Ízesítsük frissen reszelt tormával, sóval és borssal és szűrjük le majd habosítsuk fel.
Hozzávalók:
(Michel Roux receptje alapján)
1 salotta
1 ág kakukkfű
250 ml hal alaplé
50 ml crème fraîche
4 ek frissen reszelt torma
só, bors
Főzzük fel a hal alaplevet a salottával, kakukkfűvel közepes hőmérsékleten. Főzzük felére, adjuk hozzá a créme fraîche-t és főzzük 5 percig. Ízesítsük frissen reszelt tormával, sóval és borssal és szűrjük le majd habosítsuk fel.
No comments:
Post a Comment