Málnahabos lángos

A sajtos-tejfölös lángos nagy kedvencem és hála Nyammm-nak mostanában elég gyakran sütöttem, ha már nyár van, meg egyébként is. Amolyan futótűzként terjed az a bizonyos recept 1957-ből. Most viszont anyukám egyik receptjét halásztam elő Dizájnmenza játékára. A feladat az, hogy öntsük új ruhába ezt a klasszikus strandi kedvencet. Ami azt illeti, csak a forma új, a kombináció nem. Gyerekkorom óta imádom a lángost habbal. Kicsit a csörögére hajaz a dolog, de talán gyorsabban elkészíthető. Ha maradt másnap lángos, akkor bizony mellé mindig valamilyen hab társult, akár eper, málna vagy ribizli, de a baracklekvárt se vetettem meg. Most egy kevés rózsavizet csempésztem a málnahabba.

Hozzávalók:
a lángoshoz:
300 g liszt
250 ml tej
1/2 kávéskanál só
12 g élesztő
1 evőkanál cukor
a málnahabhoz:
2 tojásfehérje
50 g cukor + 1 teáskanál
2 evőkanál víz
1 evőkanál rózsavíz
100 g málna 

Az élesztőt cukros, langyos tejben felfuttatjuk, majd beleszitáljuk a lisztet, sót és jól összedolgozzuk. Tetejét kevés liszttel megszórjuk és egy jó fél órát meleg helyen kelesztjük. A megkelt tésztát két részre osztjuk és vékonyan, kb. 3 mm-esre nyújtuk. E tésztát kb. 2 centis csíkokra vágjuk és hengeralakú fém formára tekerjük majd 180°C-os olajban aranybarnára sütjük. Rácson hagyjuk lecsöpögni és ha már langyosra hűlt, akkor kiszedjük belőle a lyukas fémrudat (pl. cannoli vagy habroló forma).
A tojásfehérjéket egy csipet sóval elkezdjük habbá verni, majd hozzáadjuk a teáskanál cukrot és félkemény habbá verjük. Közben a cukrot feltesszük főni a vízzel, majd ha forr hozzáadjuk a rózsavizet és egy percig forraljuk. Vékony sugárban, folyamatos verés mellett a tojásfehérjéhez adjuk és kemény habot verünk. A málnát pürésítjük és szűrőn átkenjük majd a kész fehérjehaboz adjuk. A kihűlt lángosrolókat megtöltjük a habbal és friss málnával tálaljuk. Vigyázat: frissen fogyasszuk, mert ez hamarabb szárad, mint a rendes lángos, mivel nagyon vékony és hab sem áll el napokig!

Pisztáciás macaron kardamomos narancsvirágmousse-szal

Majdnem a legutolsó pillanatban, de sikerült megsütnöm ezeket az apróságokat az ehavi, méghozzá jubileumi VKF fordulójára. A másik pályaművemben a rózsa kapott szerepet, most pedig a narancsvirág van a középpontban. Igazi orientális utazás minden egyes falat, méghozzá a szó szoros értelmében, mert ezek most nagyon picik lettek, amolyan Luxemburgerli méretűek. Gondolkodás nélkül lehet őket bekapkodni! A macaronokhoz pisztáciát használtam, igaz nem lettek olyan zöldek, mint én azt reméltem. Hiába, ahhoz úgy látszik mégiscsak mesterséges színezékre van szükség, abból pedig én nem kérek. Az íze viszont...jaj! Talán még a mogyorósnál is finomabb. Ami a tölteléket illeti, nos egy könnyű narancsvirágmousse került bele, ami nekem túlságosan édesnek tűnt. Azám, de csak most vettem észre, hogy kevesebb tejszínt tettem bele, mint én azt a papírra firkantottam. Csak csóváltam a fejem, hogy nemhogy nem tudom megjegyezni a saját receptem, de még lemásolni sem voltam képes rendesen. Ugyanis a mousse elődje bodzavirágszörpre alapul, de az a recept az egyik termelőnek készült, ide pedig nem került fel. Ami pedig a narancsvirágvizet és a kardamomot illeti, őket biztos, hogy egymásnak teremtették!

Hozzávalók:
a macaronhoz (Tartelette receptje alapján) :
80 g tojásfehérje
25 g cukor
100 g finomra darált pisztácia
100 g porcukor
100 g cukor
35 g víz
a mousse-hoz:
2 tojássárgája
70 g cukor
70 ml víz
1 evőkanál narancsvirágvíz
1 evőkanál zöldcitromlé
2 csipet őrölt kardamom
2 lap zselatin
250 ml tejszín

A macaronhoz szobahőmérsékletű öregített tojásfehérjét használjunk! (Ehhez mondjuk most frisset használtam és éppen akkor vettem ki a hűtőből, de jobb biztosra menni!) Verjünk félkeményre 40 g tojásfehérjét 25 g cukorral. Közben készítsük el a szirupot. Tegyük fel forrni a 100 g cukrot 35 vízzel és amint elérte a 110°C-ot vékony sugárban adjuk a félig felvert fehérjéhez és verjük addig, amíg ki nem hűl, ez körülbelül 10 percet vesz igénybe. A maradék 40 g tojásfehérjét keverjük az előzőleg leszitált pisztáciát és porcukor keverékéhez, majd forgassuk bele a felvert tojásfehérjét. Melegítsük elő a sütőt 150°C-ra Nyomjuk ki a macaronokat vagy szilikonlapra vagy sütőpapírra és szárítsuk 13-15 percig, amennyiben nagyobbak akkor 17-18 percig.
A mousse-hoz főzzünk szirupot a cukorból a vízzel, majd öntsük bele a narancsvirágvizet és a zöldcitrom levét, valamint keverjük bele az őrölt kardamomot. Adjuk a szirupot a tojássárgájához és gőz felett verjük habosra, majd oldjuk fel benne az előzőleg beáztatott zselatint. Végül pedig forgassuk bele a felvert tejszínt és öntsük az egészet habzsákba. Tegyük legalább 2 órára a hűtőbe. 

Nyári mákos guba

Izgalmas témával rukkolt elő Katuci a SAD 7. fordulójára: egy klasszikus sütemény vagy torta külsejét kellett átvarázsolni. Nem kellett sokáig törnöm a fejem, rögtön a mák lebegett a szemeim előtt, már csak egy mákos klasszikust kellett keresnem. Ugyan a mákos guba nem torta, sőt még süteménynek sem igazán hívható, de azért lehet belőle azt is varázsolni. Ez itt pusztán egy viszonylag gyors, hideg verzió ami tökéletes egy meleg nyári napon. A mák parfénak álcázza magát és egy adag hideg vanília mártáson csücsül. A kifli helyett kalács került a tányérra, méghozzá amolyan krutonként. A portóis meggy pedig felteszi arra a bizonyos i-re a pontot.

Hozzávalók:
a kalácshoz:
500 g liszt
40 g cukor
50 g vaj
400 ml tej
15 g élesztő
1/2 teáskanál só
barna cukor
2 evőkanál hidegen sajtolt repceolaj 

a mákparféhoz:
200 g darált mák
150 g cukor
2 tojás
200 ml tej
1 citrom reszelt héja
150 ml tejszín 

a meggyhez:
150 g magozott meggy
2-3 evőkanál cukor
50 ml portói
1/2 teáskanál keményítő
1 evőkanál meggylé

a vaníliamártáshoz:
250 ml tej
1 tojássárgája 
25 g cukor
1/2 teáskanál liszt
1 vaníliarúd


Tegyük fel a tejet melegedni, majd 100 ml langyos tejben futassuk fel az élesztőt egy kávéskanálnyi cukorral. A maradék cukrot, sót keverjük el a liszttel. Nyomjunk egy mélyedést a liszt közepébe és öntsük bele a felfutatott élesztőt és lassan adagoljuk hozzá a tejet, miközben elkezdjük összedolgozni. Amikor már majdnem összeállt dolgozzuk bele a langyos olvasztott vajat. Addig dagasszuk, amíg a kezünk tiszta nem lesz. Egy órát kelesztjük meleg helyen. Ezután egy kalácsot fonunk. Sütőpapírral kibélelt formába tesszük és egy újabb fél órát kelesztjük. 160°C-ra (légkeverés) előmelegített sütőben kb. 40-50 percig sütjük. Ha kihűlt levágunk belőle 2-3 szeletet. A szeleteket kockákra vágjuk és átforgatjuk az olajban, majd megszórjuk cukorral és 150°C-os sütőben 10-15 percig vagy addig míg aranybarna lesz szárítjuk.
A darált mákot megfőzzük a tejben. Közben a cukorból és 60 ml vízből szirupot főzünk. A tojássárgájákat a mákmasszához keverjük a citrom reszelt héjával együtt. A tojásfehérjéket egy csipet sóval habbá verjük majd vékony sugárban  hozzáadjuk a 117°C-os szirupot és addig verjük míg fényes lesz a hab. A mákos masszához keverjük, majd beleforgatjuk a felvert tejszínt és tetszőleges formákba öntjük majd 3-4 órára a fagyasztóba tesszük.
A meggyet a cukorral és a portóival felfőzzük. A keményítőt elkeverjük a meggylében és a portóis meggyhez keverjük majd addig főzzük, míg besűrűsödik.
A mártáshoz keverjük össze a tojássárgáját 50 ml tejjel, cukorral és liszttel. A maradék tejet forraljuk fel a vaníliarúddal és annak kikapart magjaival, majd öntsük a tojásos keverékhez. Tegyük vissza a tűzhelyre és keverjük alacsony hőfokon addig, míg besűrűsödik. Ha kihűlt tegyük a hűtőbe.

 

Kuruma garnéla édesköményes-pisztáciás kuszkusszal, őszibarackpürével és rózsás kókuszvízhabbal

Alíz, a Select food blog szerzője, gyönyörű témával köszöntötte a VKF-et 50. születésnapján: ehető virágok. Elég sokáig tervezgettem, annyira, hogy majdnem le is csúsztam róla! Sok minden megfordult a fejemben, végül mégis spontán, az utolsó pillanatban született ez a könnyű marokkói fűszerkeverékkel és rózsával fűszerezett fogás. Illatos szárított rózsaszirmokat használtam a kókuszvíz alapú habhoz és néhány friss szirom is került a tányérra. A hamvas őszibarack pedig igazán szépen harmonizál a rózsával, a garnélával és a kuszkuszba rejtett édesköménnyel.

Hozzávalók:
a kuszkuszhoz:
70 g kuszkusz
100 g hal vagy zöldség alaplé
1 evőkanál vaj
1/4 teáskanál ras el-hanout
1 kisebb édeskömény
2 evőkanál durvára vágott pisztácia
só, cayenne-i bors
az őszibarackpüréhez:
2 őszibarack
1 fél zöldcitrom héja
a habhoz:
1 teáskanál szárított, illatos rózsaszirom
100 ml kókuszvíz
10 g lecitin
valamint még:
személyenként két garnéla
1 gerezd fokhagyma
só, bors
1 rózsa, vigyázat a virágbolti az nem ehető!
Az édesköményt vágjuk apró, 1-2 mm-es kockákra, a zöldjét pedig tegyük félre a tálaláshoz. Adjuk az édesköményt az alapléhez és forraljuk fel, majd főzzük 1-2 percig és szórjuk bele a fűszerkeveréket és a kuszkuszt. Hagyjuk állni 5-6 percig majd keverjük el benne a vajat és ízesítsük sóval és cayenne-i borssal. Valamint keverjük el benne a pisztáciát. A kuszkusznál eltérhetnek az arányok, így vegyük figyelembe a dobozon feltüntetett adatokat! A püréhez érett és lédús gyümölcsöt használjunk. Hámozzuk meg, vágjuk nagyobb kockákra és adjuk hozzá a zöldcitrom reszelt héját majd pürésítsük. A habhoz melegítsük forrásig a kókuszvíz felét és szórjuk bele a rózsaszirmot majd hagyjuk állni 5 percig és szűrjük le. Adjuk a maradék kókuszvízhez és keverjük el benne a lecitint, majd tálalás előtt habosítsuk fel.

Pipacsszirup

Imádom a pipacsot, a kedvenc virágom mióta az eszemet tudom. Idén óriási meglepetésemre a reggeli sétánk útvonalán rengeteg pipacs nyílt. Majdnem ugrálni kezdtem örömömben, hiszen tizenkét év alatt most először akadtam ilyen csodára. Persze eddig is virágzott errefelé a pipacs, de pusztán egy-két szál elszórtan. Miközben éppen pipacsszirmot kandíroztam, a folyamat egyébként nem is annyira macerás, mint hittem, de erről majd egy későbbi bejegyzésben fogok írni. Szóval kandírozás közben jött az ötlet, hogy szirupot főzzek pipacsból. Gyönyörű lila szörp lett a jutalmam enyhe frissen darált mákra emlékeztető illattal.

Hozzávalók:
pipacsszirom
cukor

A pipacsszirmokat tegyük egy lábosba és öntsük rá annyi vizet, amennyi éppen ellepi. Közepes hőfokon kezdjük el melegíteni és néha keverjünk rajta egyet. Amikor a szirmok elvesztik élénk piros színüket, akkor kapcsoljuk ki a tűzhelyet és hagyjuk állni 10 percig. Ezután szűrjük le és adjunk hozzá annyi cukrot, amennyi pipacslevünk van (vagyis 1 dl pipacsléhez 100 g cukor szükséges). Melegítsük addig, míg eléri a 72, de maximum 85°C-ot és már tölthetjük is üvegekbe. Csak kis mennyiségben fogyasszuk!

Hideg kókuszos uborka-piszkeleves

Végre valahára újra meleg van! Bár itt közel sem akkora a kánikula, mint otthon, de azért egy hideg leves most már nagyon jól tud esni ebéd helyett vagy csak közben amolyan frissítőként. Mi lehetne jobb egy pohár jéghideg uborkalevesnél? Mondjuk egy adag kókusztejes uborka-piszke leves thai bazsalikommal és zöldcitrommal. Mehet bele jócskán chili is, ízlés szerint. Tetejére pedig pirított fekete mustármag és korianderolaj dukál. Először egyébként a klasszikus kapros uborkaleves felé húzott a szivem egy jó adag görög joghurttal turmixolva. De aztán megakadt a szemem a piszkén, ami szerintem tökéletesen illik az uborkához.

Hozzávalók:
1 kígyóuborka
200 g piszke
400 ml kókusztej
5-6 friss thai bazsalikomlevél
1 zöldcitrom
só, chili ízlés szerint

Az uborkát mossuk meg, esetleg hámozzuk meg csíkokban majd vágjuk nagyobb darabokra. Dobjuk egy turmixgépbe a megmosott piszkével, a kókusztejjel és a bazsalikomlevelekkel majd pürésítsük. Szűrjük le a levest, ízesítsük sóval, zöldcitromhéjjal és kevés lével, valamint chilivel. Tálaljuk pirított fekete mustármaggal és koriandermagolajjal.

Fahéjfagyi

A múltkor vettem észre, hogy alig akad néhány fagyi recept itt a "sarkon". Azért ez mégiscsak óriási hanyagság! Főleg, ha arra gondolok, hogy gyerekként tíz gombóc volt a minimum, még télen is! Nem mintha ez változott volna... Nagyon nagy, sőt órási kedvencem a fahéj. Imádom, a kedvenc fűszerem, ez tény. Strandon csakis fahéjas palacsinta jöhet szóba, igaz otthon már a lekváros a kedvenc, de a strand az más. Ha pedig fagyi, csakis a fahéj jöhetett szóba és persze rengeteg. Reggel hirtelen vágy fogott el egy adag fahéjfagyi után, csak éppen azt a fránya fagyigépakut nem tettem már megint be fagyasztóba. Úgyhogy előszedtem ezeket a műanyag formákat, még sosem használtam. Gyorsan ment is bele az expressz módon lehűtött alap és már lehetett is nyalni. Nem ajálnom azonban a pálcikás verziót ebből és más hasonló fagyialapból, mert közel sem lesz olyan jó, mintha fagyigépben készítjük. Pusztán hideg, de nem olyan igazi habos-babos, lágy és krémes. Ez a műanyag forma tényleg csak végszükség esetére megoldás.

Hozzávalók:
6 tojássárgája
100 g barna cukor
1 teáskanál fahéj
600 ml tej
400 ml tejszín

A tojássárgájákat keverjük habosra a barna cukorral és a fahéjjal. Kis adagokban, folyamatos keverés mellett adjuk hozzá a tejet és a tejszínt. A simára kevert alapot tűzhelyen melegítsük addig, míg eléri a 85°C-ot. Szűrjük le és hagyjuk kihűlni. A tetejére szitált porcukor megakadályozza, hogy miközben hűl megbőrösdjön. Ezután hűtsük egy éjszakát, de minimum 4-5 órát a hűtőben majd mehet a fagyigépbe. Végszükség és olthatatlan fagylalt utáni vágy esetén jöhet a műanyagforma, de tényleg csak akkor.

Gofri áfonyával

Mostanság nagyon nagy kedvencem az áfonya, egyszerűen lehetetlen ellenállni azoknak a hamvas kék szemeknek, melyek aztán varázslatosan lilává változnak hő hatására. Arról nem is szólva, hogy az ízük is átlép egy másik dimenzióba. A kardamom, koriander, a fahéj, a szerecsendió és a szegfűszeg mind-mind nagyszerűen kiemelik az áfonyát. A zöldcitrom pedig csak hab a tortán. Egy szó mint száz, nem is igazán blogra szántam a mai reggelimet, de annyira levett a lábamról, hogy nektek is ki kell próbálnotok!

Hozzávalók:
a gofrihoz:
100 g puha vaj
30 g cukor + 1 evőkanál
1 teáskanál vanília paszta
2 tojás
5 evőkanál tejszín
120 g liszt
az áfonyához:
150 g áfonya
4-5 evőkanál bodzabogyó szirup
3-4 csipet speculoos fűszerkeverék
2 evőkanál sherry
1 zöldcitrom héja

A vajat keverjük habosra a cukorral, adjuk hozzá a tojássárgájákat, a vanília pasztát és a tejszínt, majd keverjük simára. Adjuk hozzá a leszitált lisztet és keverjük bele. Közben verjük fel a tojásfehérjéket a cukorral és óvatossan forgassuk a masszába. Forró gofrisütőben adagonként süssük ki. Az áfonya felét tegyük fel a sziruppal, sherryvel és a fűszerkeverékkel főni és 2-3 perc múlva keverjük bele a maradék áfonyát, a zöldcitrom héját és tálaljuk még melegen a gofrival.

Céklás tart tatin rozmaringos kecsketúró "fagylalttal"

Az úgy volt, hogy nem tudtam eldönteni melyik céklából süssem a tart tatin-t. A fehér felé hajlottam inkább, de a karamell alatt nem érvényesült volna igazán. Jobb esetben is csak azt foghattam volna rá, hogy sárga cékla volt az alap. Abban viszont rögtön biztos voltam, hogy rozmaringos kecsketúró "fagyit" készítek mellé. Nem igazi fagyi ez, pusztán kecsketúró tejföllel megfagyasztva. Jó néhány céklás tart tatin-be futottam már mindenütt, viszont olyat sehol sem láttam még, amelyikhez vékonyra szeletelték volna a céklát. Nekem pedig az volt a célom, hogy egy elegáns és könnyű előétel legyen belőle. Azám, de szerintem desszertnek is megállja a helyét! Ehhez pusztán annyi a teendőnk, hogy édes omlós tésztát gyúrjunk alapnak és hagyjuk ki az ecetet. Egy kevés mézeskalács fűszerkeverék pedig remekül feldobja a céklát! A fehér céklát mindenképpen fel akartam használni és ekkor jött a málna! A maradék tésztát vakon elősütöttem és kecsketúrós krémet kanalaztam bele. Mellé pedig egy egyszerű céklasaláta került málnával. 

Hozzávalók:
a céklás tart tatin-hoz:
250 g liszt
125 g puha vaj
1 tojás
1/4 teáskanál só
1-2 evőkanál víz
2 darab 7 centis tart tatinhez:
1 kisméretű zsenge cékla
2 evőkanál barnacukor
1-2 csipet mézeskalács fűszerkeverék (pontosabban: fahéj, narancs- és citromhéj, kardamom, szegfűszeg, koriander és szerecsendió keveréke)
1 evőkanál málnaecet
1 evőkanál vaj
só
a fagyihoz:
100 g kecsketúró
50 g tejföl
100 g tejszín
1/4 teáskanál finomra vágott rozmaring
só, bors 

Szitáljuk le a lisztet és csináljunk egy mélyedést a közepébe. Tegyük a vajat, tojást és a sót a közepébe majd gyúrjuk simára. Szükség esetén adjunk hozzá vizet és tegyük a hűtőbe körülbelül 1 órára. A céklákat hámozzuk meg és gyaluljuk vékonyra. Egy serpenyőben karamellizáljuk a cukrot, öntsük fel az ecettel és amint elfőtt adjuk hozzá a vajat és a fűszerkeveréket, majd helyezzük bele a vékonyra szeletelt céklákat (ne fedjék egymást) és hagyjuk a tűzhelyen kb. 1 percre, míg a céklaszeletek láthatóan kicsit megpuhulnak. Rakjunk két kb. 7 centis desszertgyűrűt egy sütőpapírral bélelt tepsire és helyezzünk el benne két réteg céklát majd fedjük le vékonyra nyújtott tésztával. 200°C-ra előmelegített sütőben süssük 4-5 percen keresztül. Vegyük le a desszertgyűrűt és egy lapáttal óvatosan fordítsuk meg. A "fagyihoz" keverjük simára a kecsketúrót a tejföllel, ízesítsük sóval, borssal és rozmaringgal. Forgassuk bele a felvert tejszínt és fagyigépben fagyasszuk meg.

Zöldcitromos kosárkák áfonyával

Az áfonya és a zöldcitrom nagyon jók együtt, hát még ha egy kevés fahéj is csatlakozik hozzájuk. Éppen csak egy csipetnyi, ami szépen aláfesti az áfonya zamatát, amin a friss citrom levével már könnyítettünk. A nyári melegben igazán hűsítő nyalankság a jutalmunk, ha képesek vagyunk annyi időre bekapcsolni a sütőt, míg megsülnek a kosárkák. Ha mégsem, akkor elő egy zacskó babapiskótát, bár azért a házi sokkal, de sokkal finomabb. De nyár van, meleg van, ilyenkor könnyebben csábul el az ember a boltira. Pillanatok alatt össze lehet dobni egy kanalazni való hideg desszertet. Ehhez a babapiskótát zöldcitrom levével locsolnám, aztán jönne rá egy réteg zöldcitrom curd, végül pedig a tejszínnel lazított mascarpone. A tortácskák esetében a zöldcitromos krémhez kevertem a krémsajtot. Akár így, akár úgy citromrajongóknál biztos befutó!

Hozzávalók:
125 g liszt
50 g puha vaj
50 g porcukor
1 csipet só
1 tojás

Öntsük a lisztet egy táblára és helyezzük a közepére a szitált porcukrot, a kockára vágott vajat és a sót. Az ujjainkkal dolgozzuk össze a hozzávalókat, amíg morzsás lesz. Ekkor adjuk hozzá a tojást és gyúrjunk homogén tésztát. Tegyük a hűtőbe 1-2 órára. Süssük elő a kosárkákat vakon és hagyjuk kihűlni.


100 g vaj
100 g cukor
2 zöldcitrom leve és héja
2 tojássárgája
100 g mascarpone

Gőz felett tegyük fel olvadni a vajat a cukorral és a zöldcitrom levével, illetve héjával. Amint minden hozzávaló elolvadt keverjük simára és adjuk hozzá a tojássárgájákat. Ezután robotgép segítségével verjük kb. 10 percig vagy amíg besűrűsödik. Hagyjuk kihűlni (aztán tegyük a hűtőbe 1-2 órára) és keverjük bele a mascarpone sajtot. Töltsük meg a kosárkákat a krémmel és tetejére halmozzunk fahéjjal, zöldcitromlével és héjjal marinált áfonyát.

Cékla chips

Mert olyan rég volt már cékla és különben is betegen igazán ráfér az emberre egy jó rágcsálnivaló vagy egyéb finomság. Azért annyira nem vészes a dolog, éppen csak levegőt nem nagyon kapok. Különben meg egyáltalán semmi szükség kifogásra, nem igaz? Szóval kérem szépen most chips-et hoztam, méghozzá céklából, de nem, ez nem az a kandírozott. Sokkal jobb, főleg amikor sósra vágyik az ember. De készíthetjük édesburgonyából, répából, paszternákból, zellerből és így tovább! Sóval vagy valamilyen fűszerkeverékkel, ahogy szeretnéd. Az biztos, hogy nagyon rá lehet szokni. Viszont a dolog szépsége az, hogy egyszerűen megszáríthatjuk a sütőben akár olaj nélkül és akkor nem kell aggódni a kalóriák miatt. Egyébként pedig jöhet a régi módszer: az olajsütő. Mindig azt hangoztattam, hogy nekem aztán biztosan nem lesz. Lett. Miért? Mert mindenképpen folyékony belsejű, panírozott fürjtojást akartam készíteni. Azóta viszonylag gyakran használom, méghozzá sült krumplihoz, mert így sokkal könnyebb a hőfokot tartani.

Hozzávalók:
zöldségek (cékla, sárgarépa, édesburgonya, zeller stb.)
olaj
só és ízlés szerint fűszerek

Az első és legfontosabb, hogy legyen egy jó gyalunk amin olyan vékonyra vágjuk a zöldségeket, amennyire csak lehetséges. Ha a zöldségek zsengék akkor nem is fontos meghámozni, mehet héjastól. Ezután három lehetőségünk van: sütőben történő szárítás, sütőben olajjal történő szárítás és az olajsütő.
Az első módszerhez melegítsük elő a sütőt 150°C. A zöldségszeleteket helyezzük egy sütőpapírral bélelt tepsire és tegyük a sütőbe. A szárítás körülbelül 20-30 percet vesz igénybe, de érdemes gyakran ránézni, nehogy odaégjen! Félidőben fordítsuk meg, majd ha elkészült hagyjuk rácson kihűlni.
A második módszerhez melegítsük elő a sütőt 160°C-ra. A vékonyra reszelt zöldségeket kenjük meg olajjal úgy, hogy mindenütt fedje. Ehhez a zöldség mennyiségétől függően elegendő 2-3 evőkanál. Azután helyezzük a szeleteket sütőpapírral bélelt tepsibe és helyezzünk a tetejére egy olajjal megkent tepsit nehezékként. Sütés alatt néhányszor nézzük meg a chips-et, és ha a szélei elkezdtek száradni, akkor vegyük le a nehezéket és süssük további 10-15 percig, de tartsuk rajta a szemünket! Ha túl gyorsan barnulna, akkor kapcsoljuk ki a sütőt és hagyjuk benne.
A harmadik és egyben a legegyszerűbb módszer az olajsütő. Melegítsük elő az olajat 160-180°C-ra, de semmiképpen se legyen magasabb az olaj hőmérséklete 190°C-nál. Süssük ki a vékonyra szeletelt zöldségeket kis adagokban. Egy adag kb. 5-7 percet vesz igénybe. Rácson vagy szűrőben csöpögtessük le.

Karfiol curry rotival

Valami teljesen mást terveztem a karfiolból, de nem ám most, még múlt pénteken. Akkor azonban egy kisebb rendelés közbeszólt és nem maradt időm kísérletezni ezekkel a gyönyörűségekkel. Helyette az omlós tésztával birkóztam a nagy melegben. Ami bizony nem volt túl egyszerű és szinte egész nap azzal vesződtem, mert újra és újra hidegre kellett tenni a tésztát, így aztán csak csigatempóban haladtam. Most pedig itt didergek, odakinn ömlik az eső és ráadásul még jól meg is fáztam! Így nem volt más hátra, mint valami lélekmelegítőt főzni, jó csípősen, fűszeresen. Egy biztosan nem autentikus karfiol curryt dobtam össze ebédre. Van benne garam masala, gyömbér, fekete mustármag, fokhagyma, fekete kömény, chili, fahéj, görögszéna és még sorolhatnám! Rizs helyett rotit vagyis hajtogatott indiai kenyeret sütöttem mellé.

Hozzávalók:
a karfiol curryhez:
az alaphoz:
1 teáskanál ghee
1 evőkanál fekete mustármag
1 hagyma
3 gerezd fokhagyma
2 cm friss gyömbér
1 evőkanál kurkuma
1/2 teáskanál őrölt fekete kömény
1/4 teáskanál fahéj
1/4 teáskanál őrölt chili (vagy ízlés szerint)
1/2 teáskanál garam masala
2 paradicsom 
1 doboz paradicsom
250 ml kókusztej
só
a befejezéshez:
1 fej karfiol
1 teáskanál ghee
1 hagyma
1 cm friss gyömbér
1 gerezd fokhagyma
1/2 teáskanál őrölt görögszéna
1/2 teáskanál garam masala
1/4 teáskanál fekete mustármag
1 evőkanál paradicsompüré
250 ml kókusztej
ízlés szerint őrölt chili
só
a rotihoz:
200 g liszt
1 teáskanál sütőpor
1 evőkanál olaj
só

A curryhez szedjük rózsáira a karfiolt és főzzük sós vízben addig, míg félig megpuhul. Az alaphoz olvasszuk fel a ghee-t adjuk hozzá a fűszereket majd keverjük 5-6 percig. Ezután adjuk hozzá a kockára vágott hagymát, fokhagymát és gyömbért, illetve a kockára vágott paradicsomot, paradicsomkonzervet és a kókusztejet majd főzzük közepes lángon 15-20 percen keresztül. Ízesítsük sóval. Szűrjük le és tegyük félre. Ugyanabban az edényben olvasszunk újra gheet, adjuk hozzá a fűszereket és kevergessük néhány percig, majd hozzáadjuk a reszelt hagymát, gyömbért és fokhagymát és további 5-6 percig pároljuk a paradicsompürével együtt. Ekkor felöntjük az előzőleg leszűrt alappal. Hozzáadjuk a karfiolt és a kókusztejet és közepes lángon 15-20 percig főzzük. Ízesítsük sóval és chilivel. A rotihoz szitáljuk le a lisztet a sütőport és gyúrjunk puha, de ne ragadós tésztát kb. 140-150 ml vízzel és hagyjuk állni fél órát. Ezután vágjuk 6 egyforma darabra és nyújtsuk ki. A felső harmadát kenjük meg olajjal, és hajtsuk az olajos felét a közepére. A felső harmadát szintén megkenjük olajjal és a közepére hajtjuk. Ezután forgassuk el a rotit és ismételjük meg a hajtogatást újra. Hagyjuk letakarva pihenni egy negyed órát. Nyújtsuk vékonyra és forró serepnyőben süssük meg egyenként.