Nagyon sokáig burgonya nélkül készítettem a lángos tésztáját, pedig úgy nem az igazi. Különösebb oka sosem volt, hacsak nem a lustaság, hiszen ha hirtelen eszembe jutott, akkor nem volt kedvem még burgonyát főzni és annyival is többet várni arra, míg megsül a lángos. Évekig a sajtos-tejfölös volt a kedvenc, amiben aztán a tejfölt kefírre cseréltem. Amikor anyukám lángost süt, mindig megkérdez minket, hogy végre meg akarjuk-e kóstolni a kedvencét, a juhtúrós-kapros lángost. Apukámmal azonban a válasz mindig az volt, hogy szóba se jöhet. A napokban pont erről beszélgettünk anyummal, és úgy gondoltam eljött az ideje, hogy végre adjak egy esélyt neki. Húú, kérem szépen ez szerelem lett első harapásra! Őszintén szólva nem hittem volna, hogy valaha is a kedvenceim között tarthatom majd számon!
Hozzávalók:
400 g liszt
30 g élesztő
2 közepes burgonya
1 ek napraforgóolaj
5 g só
300 ml langyos tej
csipet cukor
olaj a sütéshez
300 g juhtúró
egy csokor kapor
egy csokor újhagyma
A töltelékhez keverjük össze a juhtúrót a finomra vágott kaporral és a karikára vágott újhagymával. Az élesztőt futassuk fel 100 ml langyos tejben egy csipet cukorral. A liszt közepébe csináljunk egy mélyedést és öntsük bele a tejet, a krumplinyomón átnyomott krumplit, az olajat és a sót és gyúrjunk puha tésztát. Hagyjuk kelni körülbelül egy órát. Vágjuk a megkelt tésztát egyforma darabokra, nyújtsuk ki és halmozzuk a tölteléket a közepére, majd a széleket hajtsuk be, mintha egy batyut formáznánk. Nyújtsuk ki a lángost újra és süssük ki forró olajban.
2 comments:
Elárulhatom, most nagyon örülnék egy ilyen lángosnak (pláne, hogy a juhtúró remek forrása a kalciumnak:)), egyelőre még a leves megmelegítése is kihívás.:) De majd esetleg megmutatom Herr Paprikának, hátha...
Drága Frau Paprika! Örömmel vinnék neked egy adag lángost, ha tehetném! Innen is gyors gyógyulást! Herr Paprikának üzenem, hogy hajrá! ;)
Post a Comment