A szervezetlenség következménye...

A karácsonyi menüről, említettem, hogy káoszba fulladtam a végére. A harmadik fogás után, amelyik a legnagyobb kihívás volt számomra, abszolút elfáradtam. Ami ugyan nem csoda, hiszen az előkészületeket már egy nappal előbb elkezdtem. Ez annyit jelent, hogy 12 órát álltam a konyhába, igaz minden percét élveztem, sőt mi több elégedetten tértem nyugovóra. Aztán másnap is jól mentek a dolgok amíg neki nem kezdtem a főételnek. Észrevettem, hogy elfelejtettem feldarabolni a zöldségeket, de hála az égnek legalább a vörösbort már lefőztem, így csupán 2 liternyi borjúalaplevet kellett hozzáadnom és lefőznöm...ami persze elég időigényes. Már csupán abban reménykedtem, hogy a desszert majd elfeledteti a főétel okozta csalódást. Arról nem is szólva, hogy a lime sorbet el is felejtettem a desszert előtt tálalni! Mindenestre a kép is mutatja, mennyire elvesztem a végére. Az étel egyetlen pozitívuma a szósz volt, amitől teljesen el voltak ájulva, na és az kicsit vígasztalt, hogy a hús annak ellenére, hogy átsült nem volt száraz. Egyáltalán milyen ételről beszélek? Szarvas steak keserűcsokoládé szósszal és gyökérzöldségekkel. Ugorjunk is inkább egy nagyot a desszerthez a következő bejegyzéssel!