Friday, November 26, 2010

Sütőtökös gnocchi

Két nap alatt két sütőtököt sikerült felhasználnom, s bár még tegnap a nagyon sáros út hangulatához igazán illett a szép narancsárga tök, ma már gyöngyörű fehér takaró fedi a tájat. Ennek hatására magával is ragadott a közeledő adventi készülődés hangulata, bár jelenleg azt sem tudom még, hogy hol kezdjem majd, hiszen annyi a tennivaló! De most ugorjunk vissza a gnocchihoz. A tervem az volt, hogy két fajta gnocchit készítek, sütőtököset és burgonyásat.


Volt még lila burgonya a kamrában, mivel elég lisztes gondoltam jó lesz a gnocchihoz, ezért fel is tettem főni, aztán azzal a lendülettel félre is raktam a tűzhelyről, mert a sütőtököt
egészben akartam megsütni, úgyhogy gyorsan be is tettem a sütőbe. Mikor elkészült mind a két tészta, arra gondoltam, hogy úgy mint, a ricottásnál zacskóból fogom majd kinyomni és ollóval levagdosni, és akkor támadt az ötletem, hogy egybe töltöm a kettőt és így kétszínű gnocchit főzök. Egyszerűen barna vajjal tálaltam és frissen reszelt parmezánnal, persze néhány zsályalevelet is adhatunk mellé.

Hozzávalók:
1 kg sütőtök
100 g liszt
100 g parmezán
1 tojás
szerecsendió
só, bors


Melegítsük elő a sütőt 200
°C-ra és süssük meg a sütőtököt egészben olyan 90 perc alatt. Hagyjuk néhány pillanatig hűlni, majd vágjuk félbe és magozzuk ki, a húsát pedig pürésítsük. A liszttel, parmezánnal és a tojással valamint a sóval, borssal és szerecsendióval gyúrjuk össze. A masszát töltsük egy zacskóba és enyhén gyöngyöző vízben főzzük addig, míg feljön a tetejére.

10 comments:

Vera said...

Jópofa ez a kétszínű gnocchi. Jó sokat dolgoztál vele...

Unknown said...

Nagyon tetszik ez a kétszínű gnocchid! Így, hogy fehér parmezán és zöld tökmag kerül rá, talán még színpompásabb lenne ricottás tészta helyett piros céklással vegyíteni. A zacskó fele-fele megtöltésére van esetleg valami tipped? Hmm, esetleg még ehhez a fehér-narancs kombinációhoz piros csíkokat lehetne tenni a zacskó oldalára, aztán fogkrémhez hasonlóan csíkos gnocchi lesz belőle (?) ;)

Frau Paprika said...

Nagyon tetszik, és még annál is jobban!;)

Hobbychef said...

Guszta ez a színkavalkád.

chriesi said...

@Vera: Annyira nem volt nagy munka, sőt!

@Beatbull: Örülök, hogy tetszik! Ez nem ricottás, hanem lila krumpliból van, csak elég halvány lett a főzés után, sajnos, bár a fotón még halványabb, mint amúgy a tányéron volt. Jó ötlet a céklás! Egymás mellé tettem a két masszát, aztán betekertem a zacskót és a második nyomás után már simán összekeveredtek, persze nem lesznek egyenletesen elosztva a színek, de annál érdekesebb. A végtelenségig lehet variálni az már igaz! :)

@Frau Paprika: Örülök neki. ;)

@Hobbychef: Köszönöm. :)

Csibe said...

Jöhetek kóstolni én is?! Nagyon tetszik, ötletes!

Piszke said...

A megszokott szépségek :)- és milyen jó ötlet a zacskózás. Sokkal kevesebb macera...

Sajnos a lila sárgarépával is ugyanez a helyzet, nagy bánatomra :). Elveszti a lilaságot a főzés során.

chriesi said...

@Csibe: Gyere nyugodtan, viszont gnocchi már nincs, de most készülök császármorzsát csinálni, ha gondolod...;)

@Piszke: Bizony! Jaj én egyszer a húslevesbe raktam lila répát...mondanom sem kell a színe elég furcsa lett!

Unknown said...

Hmm, azt olvastam a szövegben, hogy a lila krumplival babráltál, de az eredmény színéből azt hittem, hogy mégis a ricottás mellett döntöttél. Azért ez nagyon kifakult. A lila krumplit héjában szoktam főzni, abban rengeteg a szín - így a lila krumplipüré is igazán szép lila színű lesz. Mondjuk ez a fenti lila krumplid egy sápadtabb változat lehet, mint amit itt árulnak a piacon (nálunk Trüffelkartoffel név alatt fut).

chriesi said...

Igen igen, tudom melyik, szoktam olyat is venni, az tényleg lilább és az íze is intenzívebb mint ennek, ez most helyi termelőtől van és elvileg valami régi svájci fajta. Ja és persze héjában főtt ez is, de a kép is csal, mert a fényviszonyok sajnos nem a legjobbak ilyenkor itt a tetőtéri lakásban. :)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...