Avagy szép tavaszt mindenkinek ezzel a percek alatt összedobható könnyű fogással!
Hozzávalók:
a juhtúró gnocchihoz:
125 g juhtúró
50-70 g liszt
1 tojásfehérje
50 g kucsmagomba
1 salotta
vaj
spenót
dió
só
bors
A kucsmagombát apró kockára vágjuk. A
gnocchihoz a hozzávalókat összegyúrjuk, a tésztát megfelezzük és
lisztezett deszkán kb. 1 cm vastagra kisodorjuk, majd kb. másfél centis
darabokra vágjuk. Sós, éppen csak gyöngyöző vízben kifőzzük, papírtörlőn
lecsepegtetjük. Tálalás előtt vajban üvegesre pároljuk a kockára vágott hagymát, hozzáadjuk a spenót felét, amint összesett mehet mellé a gnocchi és a maradék spenót. Óvatosan összekeverjük és már tálaljuk is pirított dióval megszórva.
Avagy igazi tavaszi fogás a fagyasztóból! Már reggel óta havazik, én bezzeg a vasárnapi gyönyörű időnek hála gyorsan minden csizmát és kabátot elpakoltam, ma meg szedhettem megint elő. Úgyhogy, ha már odakinn szürke minden, legalább a tányérra valami nagyon zöldet szerettem volna rakni. A zöldborsópürét bazsalikommal ízesítettem, persze a zöldségragu kucsmagombával lenne az igazi, de sajnos friss még nincs és a szárítottból pedig éppen kifogytam. A pármai sonkás diómorzsa nagyon levett a lábamról és a zöldborsóval kombinálva nagyszerű. Ráadásul roppant egyszerű dologról van szó: a sonkát a sütőben megszárítjuk és ha kihűlt akkor mozsárban dióval és fekete borssal összetörjük. A juhtúró gnocchit vajban aranybarnára pirítottam, összekevertem a gombás zöldségraguval és már mehetett is a püré tetejére. Végül pedig peterzselyemhab és parmezánforgács került mellé néhány apró bazsalikomlevéllel együtt.
Hozzávalók:
a juhtúró gnocchihoz:
125 g juhtúró
50-70 g fehér tönkölyliszt
1 tojásfehérje
1 evőkanál vaj
1 teáskanál olívaolaj
só
bors
a zöldborsópüréhez:
150 g zöldborsó
annyi alaplé amennyi ellepi
1 teáskanál vaj
5-6 levél bazsalikom
só
bors
a petrezselyemhabhoz:
100 ml tejszín
50 g reszelt parmezán
1/2 csokor petrezselyem
só
bors
a pármai sonka-dió morzsához:
3 szelet pármai sonka
5-6 szem dió
2-3 szem fekete bors
A gnocchihoz a hozzávalókat összegyúrjuk, a tésztát megfelezzük és lisztezett deszkán kb. 1 cm vastagra kisodorjuk, majd kb. másfél centis darabokra vágjuk. Sós, éppen csak gyöngyöző vízben kifőzzük, papírtörlőn lecsepegtetjük. Tálalás előtt vaj és olaj keverékében aranybarnára sütjük.
A püréhez alaplében pár perc alatt megfőzzük a zöldborsót, leszűrjük, de egye kevet félreteszünk az alapléből. A zöldborsót vajjal, pár kanál alaplével és a bazsalikomlevelekkel pürésítjük majd szitán átkenjük. Sóval, borssal ízesítjük és melegen tartjuk.
A
habhoz felfőzzük a tejszínt a parmezánnal, és ha elolvadt hozzáadjuk a
petrezselymet, sóval és borssal ízesítjük, majd tálalás előtt
botmixerrel habosítjuk.
A morzsához a sonkát 150°C-on megszárítjuk és mozsárban a dióval és borssal összezúzzuk.
A
zöldségraguhoz ízlés szerint lóbabot, zöldborsót, csiperkét (vagy
kucsmagombát), szezonban zöldspárgát vajba megpároljuk, sóval, borssal
és turbolyával ízesítjük.
Lelassult az élet itt a sarkon, ennek az egyik oka, hogy csatlakoztam Zizi cukomentes hónapjához. Hol itt az összefüggés? Nos, egész egyszerűen meg kellett szoknom, hogy más hozzávalókban gondolkodjam, se cukor, se méz, sőt még a fehér lisztet is elhagyom erre az időre. A tejtermékekkel már nagyobb bajban vagyok, arról nem tudok könnyen lemondani, bár egy laza mozdulattal áttértem zabtejre, nagyon finom! Nem tej, de tényleg finom. Mivel a tejtermékek csak az "igyekszünk kerülni" kategória, így néha becsúszik. Kell valami a csokoládé helyett, ami simogatja az ember lelkét. Nem igaz? Meglepő mód olyan jó négy napja nem zavar, hogy nem ehetek édeset, de az is igaz, hogy a datolyára azért rájárok, bár alkalmanként 2-3 szemnél többet nem eszek. Sajnos más aszalt gyümölccsel nem vagyunk jóba, talán még az alma az, ami olykor jöhet. A mai ebéd teljesen az édesség utáni vágy enyhítésének jegyében született. Az édesburgonyát héjastól a sütőben megsütöttem, aztán ment hozzá egy kevés krémsajt és gesztenyliszt. A narancssárgának ugyan nem tett jót a szürkés-barnás liszt, viszont a gnocchi íze sokkal izgalmasabb és összetettebb lett. Barna vajban ropogósra sültek a zsályalevelek, ebbe kevertem a datolyát, ami itt most a juharszirup helyett ugrott be. Ment még mellé dió, a végén pedig egy adag frissen reszelt narancshéj. Azok az illatok! Az édes ízt pedig egy adag öreg gouda hivatott ellensúlyozni, ami nem csak a tetejére, de a tésztába is került.
Hozzávalók:
250 g édesburgonya (sütve, tisztítva mérve)
50 g krémsajt
30 g öreg gouda
100 g gesztenyeliszt
vaj
datolya
dió
néhány levél zsálya
gouda
só
bors
A sütőt előmelegítjük 200°C-ra, az édesburgonyát fóliába csomagoljuk és 50-60 perc alatt puhára sütjük. A burgonyák belsejét kikaparjuk és ha már nem forró a krémsajttal együtt pürésítjük. Hozzákeverjük a finomra reszelt gouda sajtot, gesztenyelisztet és sóval, borssal ízesítjük. A masszát simára keverjük, és egy zacskóba töltjük. Sós, gyöngyöző vízbe nyomkodjuk a masszát, közben egy olló segítségével méretre vágunk. A vajat alacsony hőfokon megolvasztjuk és a zsályalevelet ropogósra sütjük benne. Hozzáadjuk a finomra vágott datolyát és diót és pár percig pirítjuk. Ennyi idő alatt a vaj is megbarnul. A lecsöpögtetett gnocchit hozzáadjuk és óvatosan összeforgatjuk, végül frissen reszelt narancshéjjal ízesítjük és egy adag reszelt sajttal tálaljuk.
