Tegnap két műanyag dobozzal vágtam neki a reggeli sétának, mert szamócát és vadcseresznyét akartam szedni egy desszerthez. Nem csak egy jó adag gyümölccsel, hanem egy kisebb csokor erdei sóskával tértem haza. Előző este elkapott az ihlet, és a receptes füzetemben elkezdtem tervezgetni a másnapi ebédet. Egy ideje már rajzokkal is illusztrálom a terveimet és ezúttal elég gyorsan összeállt a kép. Bár a hal készítési módja az utolsó pillanatban dőlt csak el, minden más már szilárd alapokon állt.
Akár hiszitek akár nem, ez az étel bizony pillanatok alatt megvan, és munka is alig van vele. Feltéve, ha előre dolgoztunk. Előre is csupán annyit, hogy a csirke jus-t nem árt előző nap megfőzni. A zseléhez, ha van hal alaplevünk otthon, akkor nyert ügyünk van. A zöldborsó percek alatt megfő és a pürésítés után már tálalhatunk is! A tejet a halhoz szecsuáni borssal, korianderrel és édeskömény maggal fűszereztem, valamint került az alapba egy kevés fehérbor, mogyoróhagyma és fokhagyma. Arra vigyázzunk, hogy a tej forráspont alatt mozogjon, sőt ne legyen magasabb 75-80°C-nál. Az erdei sóska savanyú íze pedig remekül harmonizált az édeshez hajló zöldborsó pürével. A tavaszi zöldségek közé került spárga, lóbab és persze zöldborsó és mivel a halat kucsmagomba porba hempergettem, ezért került friss gomba is a tányérra. A sáfrányos zselé pedig hal alaplé és bor redukcióján alapszik. Igazából pontos receptet nem tudok hozni, mert semmit sem mértem, csak annyit, amit a zseléhez használtam, itt pedig annyi a lényeg hogy 200 ml folyadékhoz 2,5-3 g agar-agar használjunk. A borsót csirke alaplében főztem egy salottával, amit vajon üvegesre pároltam. A tányér aljára került egy adag püré, ezen foglaltak helyett a haldarabok és a zöldségekkel valamint a sóskával és csalánvirágokkal körítettem.
Jó néhány hónappal ezelőtt egy unalmas délutánt azzal töltöttem, hogy főzőműsorokat néztem. Nem vagyok már benne teljesen biztos, de talán James Martin sütötte azt az édesköményes-csokoládés tortát, ami lényegében ezt a desszertet inspirálta, bár sok köze egymáshoz a két süteménynek nincs. Az egyetlen kapocs az édeskömény. A tegnapi esőben még a szokásos sétához is alig-alig volt kedvünk a kutyámmal, persze azért nem hagytuk ki, közben pedig gyorsan összedobtam egy adag leveles tésztát. Gyorsan? Nos, igen gyorsan. Ugyanis, ez nem a klasszikus leveles tészta, hanem az egyszerű, szinten Michel Roux zseniális receptje. Persze, messze áll a klasszikustól, de fényévekkel megelőzi a bolti készterméket, és hihetetlen gyorsan megvagyunk vele, ugyanis a hűtési idő hajtásonként fél órára csökken. Ami a tart tatin-t illeti, nos azt egy gombóc pirított mandulával összekevert vaníliafagyi kísérte. Édeskömény desszertként? Hiszen rengeteg zöldség megállja a helyét süteményekben! Nem csak a répa, a cékla, a cukkini, de még a savanyú káposzta is. És merem állítani, hogy az édeskömény is megállja a helyét! Akik pedig tegnap megkóstolták, azoknak ízlett, azt mondták különleges és finom, és minden tekintetben megállja a helyét desszertként. A fagyival pedig remek páros, de azt hiszem, ez senkit sem lep meg.
Hozzávalók:
500 g liszt
500 g hideg vaj
1 tk só
250 ml jéghideg víz (nekem kevesebbet vett fel)
A lisztet morzsoljuk el a hideg vajjal és a sóval, majd ha jó morzsás már, adjuk hozzá a hideg vizet kis adagokban és gyúrjuk gyorsan össze, majd tegyük a hűtőbe 20 percre. Ezután lisztezett deszkán nyújtsuk ki kb. 40x20-as méretű téglalappá és hajtsuk be az egyik oldalát, seperjük le róla a lisztet és hajtsuk rá a másik oldalt. Ezután fordítsunk rajta 90°C-ot, nyújtsuk ki újra és ismételjük meg a hajtást. Tegyük 30 percre a hűtőbe. Ezt ismételjük meg még kétszer, vagyis összesen még 4-szer hatjuk a tésztát. A hűtőben 3 napig, a fagyasztóban pedig akár 1 hónapig eltartható.
1 nagy vagy két kisebb édeskömény
100 g cukor
30 g vaj
Az édesköményt gyaluljuk vékonyra. Egy kerek formában karamellizáljuk a cukrot, majd keverjük hozzá a vajat és vegyük le a tűzhelyről. Helyezzük a forma aljába a gyalult édesköményt és takarjuk le kinyújtott leveles tésztával. Melegítsük elő a sütőt 220°C-ra, majd tegyük be a tortánkat és állítsuk 200°C-ra sütőnket. Süssük 20-25 percig. Tálaljuk langyosan egy gombóc fagylalttal.
Nagyon sokáig burgonya nélkül készítettem a lángos tésztáját, pedig úgy nem az igazi. Különösebb oka sosem volt, hacsak nem a lustaság, hiszen ha hirtelen eszembe jutott, akkor nem volt kedvem még burgonyát főzni és annyival is többet várni arra, míg megsül a lángos. Évekig a sajtos-tejfölös volt a kedvenc, amiben aztán a tejfölt kefírre cseréltem. Amikor anyukám lángost süt, mindig megkérdez minket, hogy végre meg akarjuk-e kóstolni a kedvencét, a juhtúrós-kapros lángost. Apukámmal azonban a válasz mindig az volt, hogy szóba se jöhet. A napokban pont erről beszélgettünk anyummal, és úgy gondoltam eljött az ideje, hogy végre adjak egy esélyt neki. Húú, kérem szépen ez szerelem lett első harapásra! Őszintén szólva nem hittem volna, hogy valaha is a kedvenceim között tarthatom majd számon!
Hozzávalók:
400 g liszt
30 g élesztő
2 közepes burgonya
1 ek napraforgóolaj
5 g só
300 ml langyos tej
csipet cukor
olaj a sütéshez
300 g juhtúró
egy csokor kapor
egy csokor újhagyma
A töltelékhez keverjük össze a juhtúrót a finomra vágott kaporral és a karikára vágott újhagymával. Az élesztőt futassuk fel 100 ml langyos tejben egy csipet cukorral. A liszt közepébe csináljunk egy mélyedést és öntsük bele a tejet, a krumplinyomón átnyomott krumplit, az olajat és a sót és gyúrjunk puha tésztát. Hagyjuk kelni körülbelül egy órát. Vágjuk a megkelt tésztát egyforma darabokra, nyújtsuk ki és halmozzuk a tölteléket a közepére, majd a széleket hajtsuk be, mintha egy batyut formáznánk. Nyújtsuk ki a lángost újra és süssük ki forró olajban.
Tegnap nosztalgikus hangulat lett úrrá rajtam, ezért aztán megkerestem egy rég elfeledett receptet. Ez az egyszerű gyümölcsös lepény az első sütemény volt, amit először magam sütöttem. Mondhatjuk, hogy vele kezdődött minden, vagyis ekkor ébredt fel bennem a sütés iránti szenvedély. Bár lehet, hogy tévedek és mégis az aranygaluska volt az első. Azt hiszem, ezt már sosem fogom tudni kideríteni. Mindenestre a délutáni >borongós időjárásnak köszönhetően kifejezetten jól esett egy szelet langyos cseresznyés lepény egy csésze hideg tejjel uzsonnára.
Hozzávalók:
500 g cseresznye
200 g vaj
200 g cukor
1 ek vaníliás cukor
7 tojás
1 ek rum vagy arrak
100 g darált mandula
200 g liszt
1 csapott tk sütőpor
durvára vágott mandula
A vajat a cukorral elkeverjük, majd 6 tojássárgáját és egy egész tojást hozzáadunk és simára keverjük. Ezután adjuk hozzá a rumot, a mandulát, a lisztet és a sütőport. Majd a 6 tojásfehérjét felverjük egy csipet sóval és a vaníliás cukorral együtt. A felvert tojásfehérjét forgassuk az előbb elkészített masszába, keverjük bele a kimagozott cseresznyét vagy bármilyen más gyümölcsöt.Kivajazott és lisztezett tepsiben (a tetejére szórjunk durvára vágott mandulát)180 °C fokon(légkeverős)süssük körülbelül 30 percig majd hagyjuk a tepisben kihűlni.
Végre valahára, most már a kedvenc farmomon tudom beszerezni az újburgonyát. Náluk van olyan igazi apró, alig ujjbegynyi méretű is, amit egyébként sehol sem találni. Már a hétvégén is minden az újburgonya körül forgott, és mivel a lelkesedésem cseppet sem csitult, a mai ebéd főszereplője sem lehetett volna semmi más. Bár a burgonyának igazán előkelő kísérőit sem szabad szem elől hagyni, hiszen a zöldspárga és a kucsmagomba gyakrabban kerülnek rivaldafénybe, de ezek most tényleg csak mellékszerephez jutottak.
Maradt egy adag újburgonya alaplevem, most nem sült, hanem főtt, ami a szósz alapjául szolgált a ravioli mellé, melyet Beatbull mártása inspirált. A különbség annyi, hogy nálam nem került bele pürésített újburgonya, hanem a redukálás után egy darabka vaj hozzáadásával habosítottam. A tányér főszereplője az újburgonyás ravioli mellett, egy kecske krémsajtos-zöldspárgás, melyet egy leheletnyi újfokhagymával ízesítettem. A burgonyás töltelékhez egyszerűen főzzük meg a burgonyát héjában, majd nyomjuk át egy krumplinyomón és ízesítsük rozmaringos barna vajjal, valamint ízlés szerint esetleg egy kevés szerecsendióval.
A spárgás raviolihoz pároljuk puhára a zöldspárgát, majd pürésítés után keverjünk hozzá kecske krémsajtot, a spárgafejeket pedig tegyük félre a tálaláshoz. Ebben a könnyű tavaszi előételben az újburgonyát tökéletesen kiegészíti a spárga és a kucsmagomba, valamint az enyhén rozmaringos íz remekül harmonizál a kecske krémsajttal töltött raviolival is.
A szezon első cseresznyéjére tegnap bukkantam rá egy kis fabódéban, s bár ez még nem az a nagy és ropogós, mégis vettem egy kosárral. Igazság szerint, nálam szinte sosem készül cseresznyéből desszert, mert mindig egy szempillantás alatt elfogy, természetesen csakis jól lehűtve. Ezen az sem segít, ha esetleg több kilót veszek egyszerre, egyszerűen nem visz rá a lélek, hogy megsüljön, vagy püré, vagy bármi más legyen azokból a mosolygó gyümölcsökből. Arról nem beszélve, hogy azokon a forró nyári napokon, másra nem is vágyom, mint egy nagy tál hideg cseresznyére. Na meg, kinek van kedve olyankor sütőt bekapcsolni?
Viszont most, se forróság, se ropogós nagy szemű cseresznye, úgyhogy maradt a langyos pite, duplatejszínnel leöntve. Nem is olyan régen végig néztem a polconom, és megakadt a szemem jó néhány könyvön, amiből bizony még soha semmit sem főztem. Véletlen akadtam erre a pitére Gordon Ramsay egyik kötetében és gondoltam, hogy minden változtatás nélkül megsütöm. Nem tudnám megmondani, hogy mikor főztem, de még csak azt sem, hogy mikor sütöttem recept alapján utoljára, így aztán amolyan nosztalgikus hangulatban leültem magozni a cseresznyét. Tény, hogy hiányzott a pite mellől egy hatalmas gombóc vaníliafagyi, úgyhogy mindenképpen lesz ismétlés!
Hozzávalók:
125 g vaj, szobahőmérsékletű
90 cukor
1 tojás
250 g liszt
1-3 ek hideg víz, ha szükséges
1 tojás a kenéshez
1 kg cseresznye, kimagozva
100 g vaníliacukor
3 ek keményítő
25 g vaj
Keverjük a vajat a cukorral simára, adjuk hozzá a tojást, majd ha elkeveredett szitáljuk rá a lisztet és gyúrjuk össze. Tegyük egy fél órára a hűtőbe. Melegítsük elő a sütőt 200°C-ra. Egy 23 cm-es mély piteformát béleljünk ki a tészta 2/3 részével, majd tegyük a hűtőbe egy újabb 30 perce. A kimagzott cseresznyét keverjük össze a cukorral és a keményítővel majd kanalazzuk a pitébe és dobáljunk rá vajdarabokat. A maradék tésztát nyújtsuk ki és vágjuk csíkokra, majd takarjuk le a csíkokkal a piténk tetejét és kenjünk meg tojással. Süssük 10 percig, majd állítsuk a hőmérsékletet 160°C-ra és süssük 30-40 percig.
Két napja esik az eső és olyan hideg lett hirtelen, hogy muszáj volt valami igazi lélekmelegítő ételt főznöm. Bár ezek a gyönyörű és aromás paradicsomok nem szabadföldiek, hanem melegháziak, de a zöldségesem saját termése, és mivel a paradicsommániám nem ismer határokat, kénytelen voltam jól bevásárolni. Persze az igazi paradicsomok majd csak később érkeznek, de ezek pusztán egy hajszállal maradnak le. Fenségesek! Elég régóta nem főztem már risotto-t, úgyhogy pont elérkezett az ideje! A konyhám kis ablaka télen-nyáron nyitva, akár esik, akár fúj, úgyhogy boldogan kapcsoltam be a sütőt és tettem oda száradni néhány paradicsomot, amit aztán a risotto-ba kevertem egy adag pirított fenyőmaggal együtt. Eredetileg kecskekrémsajtosan terveztem, de aztán a parmezán illata teljesen elcsábított. Ha már úgy belejöttem a consommé gyártásba, főztem egy adag fehér paradicsom consommét, aztán már kész is volt a fehér intenzív paradicsom ízű alaplé a risotto-hoz.
Hozzávalók:
250 g risotto rizs (pl. carnaroli)1 salotta
1 tk olívaolaj
100 ml fehérbor
500 ml fehér paradicsomlé
50 g frissen reszelt parmezán
50 g vaj
sütőben, frissen aszalt paradicsom
bazsalikom
pirított fenyőmagsó, bors
Egy lábosban hevítsünk olívaolajat, adjuk hozzá a kockára vágott salottát és a rizst. Keverjük addig míg az olaj jól bevonja a rizst. Egy másik lábosban alacsony hőfokon hagyjuk az alaplevet gyöngyözni. Öntsük fel a rizst borral, itt állítsuk a lángot közepesre, és keverjük. Ha elfőtt a bor adjuk egy merőkanálnyi alaplevet. Szórjunk rá egy kevés sót, borsot. Ha elfőtt a leves, adjunk hozzá megint, és folytassuk ezt addig, míg a rizs megfőtt, de nem szét! Ha elkészült keverjük bele a parmezánt, az aszalt paradicsomot és a hideg vajat. Ízesítsük, fedjük le és hagyjuk állni pár percig. Tálalás előtt keverjük hozzá a friss bazsalikomot és szórjuk meg pirított fenyőmaggal.
