Monday, December 6, 2010

Vajkaramella

Az egész úgy kezdődött, hogy csokoládés karamellát szerettem volna készíteni, viszont nem volt itthon glükózom. Mivel voltak már olyan receptek, amiben a glükózt helyettesítettem, gondoltam miért ne tehetném most is. Bár annyira nem bíztam a dologban, de próba szerencse. Az eredmény egy napok elteltével is folyékony állagú csokoládés karamelles krém lett, ami isteni kenyérre kenve, csak épp nem az amit akartam.

Persze nem adtam fel, másik recept után kutattam, glükóz nélkül, aminek az eredménye pont az ellenkezője lett, méghozzá kemény csokoládés karamellaszerűseg, ami finomnak finom, de nem az igazi. Akkor úgy
döntöttem, hogy elhagyom a csokoládét, amíg nem veszek glükózt, és helyette sima vajkaramellákat készítettem. Nagyon egyszerű, az eredmény pedig olyan finom, hogy miközben csomagoltam őket, egy került a papírba, egy pedig a számba...


Hozzávalók:3 ek vaj
360 ml tejszín
225 g cukor
225 g méz
só ízlés szerint


Béleljünk ki sütőpapírral egy tálat, vagy vajazzuk ki. Keverjük össze a vajat, a tejszínt, a cukrot, a mézet és a sót egy fazékban és közepes hőfokon olvasszuk fel, majd főzzük addig, míg eléri a 120°C-ot, ez körülbelül 30-40 percet vesz majd igénybe. Közben kevergethetjük, majd amint elérte a kívánt hőmérsékletet öntsük a kibélelt formába és hagyjuk megdermedni pár órán át. Darabolhatjuk ollóval, vagy késsel és csomagoljuk be sütőpapírba.

12 comments:

Frau Paprika said...

Ez az én bejegyzésem, imádom a vajkaramellát.:)

Bonbon mánia said...

Ez annyira jóóó, ezt nem lehet kihagyni:-)))
Én glükóz szirupot magam szoktam készíteni.

Ottis said...

Egyszer én is készítettem, de nekem nem sikerült,nem kötött meg.Ezt a receptet viszem, mert nagyon szép a karamellád!

Erinacea said...

Én is vittem, szintén vajkaramella-rajongó vagyok :)

duende said...

Köszi, végre egy megbízható jó recept vajkaramellára! Imádom. Vittem. :)

Raindrop said...

Na, én kívülálló vagyok, mert nem szeretem a vajkaramellát, viszont a fotók annyira jók lettek, hogy percek óta nézem. :)
Ötletes, hangulatos, különleges!

Csibe said...

Nagyon tetszik! ...és nagyon szeretem :)
Mentettem a receptet, mivel ez sokkal jobbnak tűnik, mint amit már egyszer kipróbáltam :)

Ms. Poppy said...

Ez az az igazi nyúlós, fogba ragadós, de szopogatható karamella?:) Zseniális vagy!

Beatbull said...

Csokis sós vajkaramella - hmm, tetszik ez az ötlet ;) A csoki gondolom csak hűlés közben kerülhet bele, mert megég - vagy talán jobb lenne eleve kakaóporral dolgozni, hogy a kakaóvaj kicsapódását elkerüljük? Nagyon tetszik ez a csokis ötlet ;)

Nálam is nagyon hasonló recept nyomán készül a vajkaramella - lényeg, hogy 121C és 130C közötti hőmérsékletet érjen el a massza, akkor veszi fel a cukor a nyúlós és kemény közötti állagot. A méz pedig muszáj bele, ettől nem fog kikristályosodni (sikerült már omlósat is gyártanom méz nélkül...).

chriesi said...

@Frau Paprika: :)

@Bonbon mánia: De nem ám!

@Ottis: Örülök, hogy tetszik!

@Erinacea: Vigyed nyugodtan! :)

@duende: Remélem ízleni fog!

@Raindrop: Juhuj, örülök, hogy tetszenek!

@Csibe: Egyetlen fontos, ahogy Beatbull is írta, a hőmérséklet betartása, ennyi a kulcs.

@Ms. Poppy: Fogba nem nagyon ragad szerintem, nyúlni nyúlik és szopogatni is remekül lehet. ;)

@Beatbull: Igen, a csokoládét a végén, amikor levettük a tűzről akkor keverjük hozzá. Kakaópor, na ja miért ne, viszont ha nem kevered
túl, akkor szerintem nem csapódik ki a kakaóvaj, a karamelles csokoládés ganachenál sem csapodótt eddig
még nekem ki, csak óvatosan. Bizony csak a hőmérsékleten múlik.

Édes és Keserű said...

Remélem eltettél nekem pár darabot :)

chriesi said...

@Vera: Természetesen! :)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...