Mákos-céklás palacsinta vérnarancsszósszal

Ha hiszitek, ha nem, hiába is sütök ennyi finomságot, nálam a palacsinta az első és nagy kedvenc! Főleg akkor, ha anyukám süti és csakis baracklekvárral. Azért ritkán jöhet egy-egy málnás vagy túrós jó hideg vaníliasodóval. A kakaós csak nagyon ritkán, akkor már inkább egy jó adag csokoládémártás! Egyedül a szilvás gombóc az, ami vicsorogva áll a palacsinta mögött, ezzel veszélyeztetve annak vezető helyét. Azt meg magam sem értem, hogy miért vártam ennyi ideig ezzel a céklás-mákossal. Annyira egyértelmű, hogy nem hiányozhat a gyűjteményből, ugye?

Hozzávalók:
a palacsintához:
125 g liszt
1 teáskanál cukor
1 csipet só
2 tojás
325 ml tej
50 ml tejszín
50 ml céklalé
1 teáskanál mák
tisztított vaj a sütéshez
a vérnarancsszószhoz:
3 vérnarancs leve
1 citrom leve
2 evőkanál cukor
100 g vaj

Szitáljuk le a lisztet, keverjük bele a cukrot és a sót. Adjuk hozzá a tojásokat és keverjük jól össze. Ezután adagoljuk hozzá a tejet folyamatos kevergetés mellett. Amint simára kevertük adjuk hozzá a maradék tejet, tejszínt és céklalevet. Hagyjuk állni legalább egy órát, majd sütés előtt szórjuk bele a mákot. Süssük ki a palacsintákat közepesen forró lángon, úgy, hogy mindegyik előtt tegyünk egy kevés tiszított vajat a serpenyőbe. A mártáshoz főzzük fel a citrom- és vérnarancslevet a cukorral, majd adjuk hozzá a vajat. Ha nem lenne elég sűrű, akkor kevés vízben oldott keményítővel állítsuk be a kívánt sűrűséget.