A nagy felfedezés...?!

Tegnap délután sütöttem egy adag tökmagos macaront, ami annyit tesz, hogy a mandula egy részét lecseréltem darált tökmagra. Közben azon morfondíroztam, hogyan tudnék színes macaronokat gyártani mesterséges színezékek nélkül. A porral nem voltam eddig megelégedve, mert ha adtam hozzá, mondjuk kurkumát, vagy málnaport, mindig nagyon szétcsúszott a massza. Úgy meg nem volt az igazi, hiszen nagyok és laposak lettek a macaronok. A kamrában a fehér csokoládé után kutatva megakadt a szemem egy doboz céklalén. Hirtelen arra gondoltam, mi lenne, ha egyszerűen lecserélném a vizet a szirupban a céklaléra. Egy próbát mindenképpen megér, így ma nekiálltam. A hab remek állagú lett, s csodák csodája a macaronok rózsaszínek és talpasak! Igaz, nem lettek túlságosan egyformák, de izgultam és siettem, mert hamar látni akartam az eredményt. Ugrálni tudtam volna örömömben! Tudjátok, mit jelent ez?! Most már nincs megállás, hiszen mennyi zöldség-, és gyümölcslé van a piacon! Arról nem is szólva, hogy még ízt is adnak a macaronnak! Szóval ízek és színek rengetege vár! Már alig várom, hogy süssek málnásat, meg feketeribizliset, spenótosat, narancsosat és és...! Elvileg azoknak is működnie kell, nem igaz? Ha mégsem, legalább a rózsaszín bekerült a repertoáromba!