...ha a karamellizáló pisztolyom nem mondja fel a szolgálatot. Persze nem adtam fel azonnal a reményt, még mit nem! Gondoltam megpróbálom a sütőben grill funkció alatt, mondanom sem kell, kész katasztrófa, nem karamellizálódott és az egészből leves lett. Ezután fogtam egy gyufát, tényleg, nem vicc, kicsit jobban nézett ki a dolog, viszont szerintem másnap estig tartott volna, így úgy döntöttem, hogy pots de crème név alatt adom el a dolgot a vendégeknek. Végülis a két desszert között annyi a lényeges különbség, hogy míg a crème brûlée kizárólag tojássárgáját tartalmaz, addig a pots de crème esetében egy egész tojás jut 5 sárgájára, legalábbis a tradicionális receptek szerint. Karamellizált tető nélkül is nagyon finom desszertnek eshettünk neki, micsoda szerencse hogy unalmamban megint Pierre Hermé könyvét lapozgattam és mivel tojástúltengésben szenvedett a hütőm, így nem volt más lehetőség mint elkészíteni.
Hozzávalók: 100 g 70%-os csokoládé 4 tojássárgája 90 g cukor 250 g tej 250 g tejszín nádcukor a karamellizáláshoz
Melegítsük elő a sütőt 100°C-ra. A csokoládét daraboljuk fel, a tojássárgájákat pedig keverjük össze a cukorral. Melegítsük forrásig a tejet és a tejszínt majd adjuk hozzá a csokoládét és keverjük el. Öntsük a tojásos keverékhez és keverjük össze. Tűzálló edénykékbe töltve 45 percig "süssük", majd ha kihűltek tegyük a hütőbe egy éjszakára. Másnap, ha a karamellizáló pisztoly is úgy akarja, olvasszuk rá a nádcukrot.
Már nagyon régóta keresem a számomra tökéletes pizzát. Sokféle létezik, én a 3 mm vastag nápolyi mellett teszem le a voksomat. Erre a pizzára helyi készítmények kerülnek mint bivaly mozzarella és San Marzano-i paradicsom, én most bébiarticsókát és pármai sonkát választottam valamint egy kevés gombát. Havonta egyszer nyitja meg kapuit a helybeli pizzás, de hát kinek van kedve azt mindig kivárni. Tény, hogy megéri mert életem legfinomabb pizzáját eddig, ott ettem, bár mióta ráleltem erre a receptre bármikor magam is elkészíthetem, mert bizony simán versenyre kel vele, sőt! Egyetlen különbség a tetejére csurgatott olívaolaj, ami mérföldekkel finomabb annál, amit jelenleg használok, de még most is keresem az igazit. Remélhetőleg hamarosan rátalálok, mert rábukkantam egy boltra ahol kedvemre kóstolhatom sorra az olajokat, így már csak a pénztárcám kell megtölteni és irány az olívaolajok birodalma. Amikor egy hétig egy Michelin-csillagos étteremben kóstolgathattam a profikonyha levegőjét, felejthetetlen találkozásom volt egy üveg görög olívaolajjal, fantasztikus volt ízre, színre. Nem az a borsos erős ízű, mindenféle-fajta olívaolajokból összekevert akármi, hanem egy aranyszínű csoda. No, de vissza a pizzához. Abszolút kedvenc szakácsom, Giorgio Locatelli könyvében bukkantam rá, a számomra tökéletes pizzára, bár bevallom elég sokáig tartott míg felfigyeltem rá, mert a teljesen elmélyültem a könyv sokszínű történeteinek bűvöletében. Most kerek sütiformával szaggattam a pizzát, hogy hasonlítson Locatelli pizzette-jére, na már amennyire... Persze tévedés azt hinni, hogy otthon olyan pizzát tudunk készíteni, mint egy igazi olasz pizzériában, hiszen képtelenség 480 fokosra melegíteni a sütőnket, de ha van kövünk amin megsütjük az már fél siker!
Hozzávalók: 375 g liszt 200 g langyos víz 4 ek olívaolaj 10 g friss élesztő 10 g só a szószhoz: 200 g konzerv paradicsom 1 ek olívaolaj 1 gerezd fokhagyma egy markonyi friss bazsalikom 1/4 tk oregánó egy csipet cukor só, bors
A szószhoz melegítsük fel az olajat, adjuk hozzá a szeletekre vágott fokhagymát és pirítsük aranybarnára, adjuk hozzá a bazsalikomt, majd öntsük rá a paradicsomot és nyomkodjuk szét. Forrjuk fel, majd szűrjük le és főzzük olyan sűrűségűre, hogy a pizzára jól rá tudjuk kenni. Ízesítsük cukorra, sóval, borssal és oregánóval. Tegyük félre kihűlni.
A tésztához keverjünk össze minden alapanyagot, és kb tíz percig dagasszuk. Ezután az ujjainkkal nyomkodjuk téglalap alakúra, majd 8 ujjunkat használva nyomkodjunk bele lyukakat és hatjsuk be felülről a feléig, és alulról is, majd nyomkodjunk bele újra lyukakat az ujjunkkal és hajtsuk be újra. Én ezt háromszor szoktam megismételni. Ezután takarjuk le a tésztát és hagyjuk 20 percig pihenni. Ha letelt vágjuk megfelelő darabokra és tegyük legalább 4 órára a hűtőbe, de semmiképp sem hosszabb ideig mint 8! Melegítsük a sütőnket a legmagasabb fokozatra egy órával a pizza elkészítése előtt, majd süssük meg őket.
Bár már lassan nyolc éve járulok hozzá a svájci csokoládé- és sajtkészletek csökkentéséhez, eddig nem volt alkalmam vagy merszem megsütni az engadini diótortát. Pedig egyáltalán nem nagy ördöngösség és nagyon finom! Úgyhogy tegnap délután végre megtört a jég! Mondanom sem kell, hogy nem bírtam megvárni míg teljesen kihűl, úgyhogy már langyosan megvágtam. Még dícséretben is részesültem: "ez olyan mint az eredeti".
Hozzávalók: (18-20 cm-es formához) 250 g liszt
100 g vaj
80 g cukor
1 tojás
1 csipet só a töltelékhez:
200 g cukor
200 g dió
200 ml tejszín
1 ek. méz
A lisztet elmorzsoljuk a vajjal, cukorral, sóval és a tojás hozzáadásával omlós tésztát gyúrunk, amit 1 órára a hütőbe teszünk. Fél órával használat előtt vegyük ki. Egy tortarformát vajazzunk ki majd a tészta 2/3-át nyújtsuk kb. 3 mm vastagra és béleljük ki vele. A töltetlékhez karamellizájuk a cukrot aranybarnára, adjuk hozzá a durvára tördelt diót és keverjük össze. Öntsük hozzá a tejszínt és a mézet és forraljuk össze, majd hagyjuk kihűlni de ne teljesen. A kibélelt formába öntjük a tölteléket és eloszlatjuk egyenletesen, a megmaradt széleket ráhajtjuk és a maradék tésztából kinyújtott körrel befedjük. Előmelegített sütőbe 180°C-on 30-40 percig sütöm.
Igazából kenyeret akartam sütni, de mikor döntésre jutottam, akkor döbbentem rá, hogy bizony késésben vagyok, hiszen tegnap reggel kellett volna elkezdenem. No de ami késik, az ugye nem múlik. Kenyér helyett ezek a banános-csokis golyócskák édesítették meg a mai estét. Hozzávalók: 90 g banán
10 g cukor (én mézet használtam helyette)
100 g tej
100 g vaj
100 g liszt
3 tojás
egy csapat csokoládé csepp
A meghámozott banánt pürésítsük a cukorral. Egy kis fazékban a tejet és a vajat forrásig melegítjük, majd hozzáadjuk a banánpürét és újra forrásig melegítjük. Ezután belekeverjük a lisztet és 1 percig főzzük, majd levesszük a tűzről és egyenként belekeverjük a tojásokat. Egy rugalmas jégkockatartóba nyomjuk a masszát, méghozzá a feléig, majd rászórunk pár csokicseppet és befedjük. Nedves ujjal lelapítjuk, majd jó néhány órára vagy egy éjszakán át a fagyasztóba rakjuk. Forró olajban 5 perc alatt kisütjük.
