Mostanában össze-vissza vásárolok. Például tegnap, fogalmam sem volt mit akarok főzni. Gyönyörű rókagombát találtam bár előtte még soha nem volt vele dolgom, ezért a biztonság kedvéért vettem két szép ördögszekér laskagombát is. Volt sertésszűz a hűtőben, úgyhogy most már csak valahogy kombinálnom kellett a kettőt. Eszembe jutott, hogy láttam valami műsorban, hogy sós tésztában sütik a húst, gondoltam ezt ki kell próbálnom. Annak érdekében, hogy kicsit feldobjam a húst egy marok illatos szénára fektettem. A hús rendkívül puha volt a sós tésztában való sütésnek köszönhetően. Polentával és parmezános gombaszósszal tálaltam.
Hozzávalók: 1 sertésszűz 300 g liszt 300 g durvaszemű só 3 tojásfehérje 2 marok széna 200 g rókagomba 2 ördögszekér laskagomba 2 ek vaj 1 salotta 50 ml fehérbor 100 ml csirke alaplé 200 ml tejszín 3 ek frissen reszelt parmezán 2-3 ág kakukkfű só, bors
Gyúrjunk tésztát a tojásfehérjékkel a sóból és lisztből. Nyújtsuk ki és tegyük rá a szénát, majd a húst, és újra szénát. Takarjuk be a tészta maradék felével és süssük 40-50 percig 180°C-on. Szeleteljük fel a gombát és vajon pirítsuk meg felkockázott salottával 3-4 perc alatt. Öntsük fel borral és hagyjuk elfőni. Adjuk hozzá a csirke alaplevet, kakukkfüvet és főzzük 1 percig, majd öntsük hozzá a tejszínt és keverjük bele a parmezánt, redukáljuk és ízesítsük sóval, borssal.
Késő este volt már, éppen aludni készültem, amikor megjelent a szemem előtt ennek az ételnek a képe. Egyébként sem volt semmi ötletem mit főzzek másnap, ezért nagyon örültem, ennek a váratlan inspirációnak. Nem voltam benne biztos, hogy sikerülni fog: egy szelet sertéskaraj spenóttal töltve, kecseksajtba tekerve amit aztán szezámmag borít. Féltem, hogy a sajt majd túl gyorsan elolvad, és nem lesz mire ragasztani a szezámmagot. Mivel úgy gondoltam, elég nagy feladat a hús elkészítése, ezért nem akartam mellé semmi bonyolult körtet. Burgonyapürét csináltam, amit két szelet sült burgonya közé nyomtam. Készült mellé szósz is, de ahhoz nincs receptem, mert az egészet csak úgy összedobtam. Hozzávalók: 8 szelet sertéskaraj 300 g spenót 1 darabka póréhagyma csirke alaplé só, bors, szerecsendió 8 szelet kecskesajt fehér és fekete szezámmag 2 tojás liszt olaj
Melegítsünk olajat és pároljuk meg benne a kockára vágott póréhagymát. Adjuk hozzá a spenótot, az alaplevet, sót, borsot és szerecsendiót, majd főzzük addig, míg az alaplé elpárolog. Hagyjuk kihűlni. A karajszeletekre tegyünk spenótot, tekerjük fel, majd a tekercseket tekerjük be a kecskesajttal, forgassuk lisztbe, tojásba és szezámmagba, majd olajban gyakran forgatva süssük meg.
Tegnap elmentünk kirándulni Glarus kantonba, ami kelet-közép Svájcban található.
A kanton jellegzetessége a Linth folyó mély völgye, és az egész terültet hegyek övezik.
Legmagasabb csúcsa a Tödi 3614 méterrel. Itt található még a Hausstock (3158m) és a Glärnisch (2910m). Ennek a kantonnak a történelmét a vallás dominálja. A Linth folyó völgyének lakosai a 6. században váltottak a keresztény hitre, az ír szereztes Szent Fridolin vezetésével, aki még ma is megtalálható a kanton címerében. Ő alapította a Säckingen- apátságot Basel közelében. A 9. századtól viszont a Glarus irányítása alá került. 1288 -ban a Habsburgok kikövetelték a jogokat a maguk számára, ez vezetett ahhoz, hogy Glarus csatlakozott a Svájchoz 1352-ben.(forrás:wikipedia)
Az úton felfelé a hegyekben mindenhol táblák álltak és sajt felírattal mutatták az alpesi sajtokhoz vezető utat. Természetesen nem jöhettem haza én sem sajt nélkül.
Az aranygaluska mindig is nagyon nagy kedvencem volt, bár nagyon nehezen tudom magam csak rávenni arra, hogy megsüssem. Valahogy nagyon macerásnak tartom, mert ugye diót kell darálni, aztán kanállal szaggatni és mindegyik darabot egyenként megforgatni a cukros dióban, pedig megéri! Ugyanígy vagyok egyébként a húslevessel és a rántott hússal is. Pedig nincs is finomabb, mint a langyos aranygaluska, rengeteg dióval és jéghideg vaníliasodóval!
Hozzvalók: vaníliasodóhoz: 500 ml tej
2 tojássárgája 50 g cukor
1 tk liszt
1 vaníliarúd
A vaníliasodóhoz keverjük össze a tojássárgájákat 100 ml tejjel, cukorral és liszttel. A maradék tejet forraljuk fel a vaníliarúddal és annak kikapart magjaival, majd öntsük a tojásos keverékhez. Tegyük vissza a tűzhelyre és keverjük alacsony hőfokon addig, míg besűrűsödik. Ha kihűlt tegyük a hűtőbe.
az aranygaluskához: 500 g liszt
20 g élesztő
2 tojássárgája
300 ml tej
60 g vaj
50 g cukor
só
a szóráshoz:
200 g dió
150 g cukor
80 g vaj
Kovászt készítünk 1 dl tejből, 1 evőkanál cukorral, az élesztővel és 3 evőkanál liszttel. A tojássárgájákat a maradék cukorral elkeverjük, a tejet és a sót hozzáadjuk. A liszt közepébe mélyedést készítünk majd a kovászt és a többi hozzávalót is odaöntjük. Jól eldolgozzuk majd a langyos, olvasztott vajjal átdolgozzuk. Egy óráig kelesztjük. Egy tetszőleges formát kivajazunk. A megkelt tésztából vajas kanállal apró darabokat szaggatunk, megforgatjuk a cukros dióban és a formába rakjuk. Minden sort megszórunk dióval és öntünk rá az olvasztott vajból. 160°C-os sütőben 40-50 percig sütjük. Langyosan tálaljuk, jéghideg sodóval.
A terv az volt, hogy fish 'n' chips-et készítek ebédre, de vendégek toppantak be, és nem szerettem volna azzal kínálni őket, legalábbis nem a megszokott módon. Ezért gyorsan kiötlöttem valamit: sör helyett bort tettem a tésztába, és szalmakrumplit sütöttem és hogy színt hozzak az ételbe, ezért zöldségekkel tálaltam.
Hozzávalók: 4 szelet tőkehal 240 g liszt 250 ml fehérbor 2 tojás 2-3 ág kakukkfű só, bors 200 g szalonna 250 g zöldbab 1 répa 150 g zöldborsó zöldség alaplé 1 citrom leve citromos bors burgonya olaj
Főzzük elő a zöldbabot sós vízben. Olvasszuk fel a vajat és süssük a szalonnát ropogósra, majd tegyük félre. Dobjuk a serpenyőbe a szeletelt répát, zöldborsót és a zöldbabot. Öntsük fel a zöldségeket alaplével és főzzük addig, míg az egész elpárolog. Ízesítsük citrommal és citromos borssal, majd keverjük hozzá a szalonnát. Keverjük össze a tojássárgájákat a liszttel, borral, kakukkfűlevelekkel, sóval és borssal. Ezután forgassuk bele a felvert tojásfehérjét. A halakat sózzuk, borsozzuk és forgassuk bele a tésztába majd süssük ki bő olajban. A burgányát vágjuk vékony csíkokra és süssük ki olajban.
Egy korábbi bejegyzésben már írtam a falvakról, ahol nagyon sok farmer árulja a terméket, és persze már alig vártam, hogy megint elmenjek oda. Ezúttal nem tudtam ellenállni és vettem egy nagy csomag zöldbabot és lila zöldbabot. A zöldbab valami eszméleten puha volt, ilyen finomat eddig nem is ettem. A lila viszont egyáltalán nem ízlett.
Friss tej után kutatva, amit aztán nem kaptam, mert túl későn értem csak oda, akadtam rá egy szép darab szalonnálra és sajtra az Alpokból. Persze tojások, málna és szeder nélkül hiba lett volna haza indulni!
Gyönyörű szilvára bukkantam, viszont valami hihetetlenül savanyú volt, ezért úgy gondoltam inkább lekvárt főzök belőle. Bár ez nem az a szilvalekvár amit olyan jó sokáig főznek, cukor nélkül, de azért finom!
Hozzávalók: 800 g szilva 350 g cukor 1 rúd fahéj
Magozzuk ki és kockázzuk fel a szilvát, majd főzzük 15 percen keresztül alacsony hőmérsékleten. Adjuk hozzá a cukrot és fahéjt majd főzzük további 45 percig, és ne felejtsük el közben kevergetni. Mielőtt üvegekbe töltenénk pürésítsük és főzzük egy újabb 10 percig, aztán mehet a szárazdunsztba.
Amióta megvettem a bodzabogyó szörpöt akartam készíteni valamit belőle, úgy hogy a házi bodzavirág szörpömmel kombinálom. A napokban néztem egy főzősműsort, ahol mandarin parfait-t készítettek, és ez adta az ötletet a bodza parfait-hoz. Hozzávalók:réteslap 3 ek darált mogyoró 3 ek cukor hideg, olvasztott vaj 2 tojássárgája 50 ml bodzabogyó szörp 1 ek vörösbor 2 tojássárgája 50 ml bodzavirág szörp 1 ek fehérbor 400 ml tejszín Tegyünk egy réteslapot egy sütőformába, kenjünk meg olvasztott vajjal, szórjuk meg darált mogyoróval és cukorral. Ezt ismételjük meg még kétszer, majd süssük meg 7-10 perc alatt 180°C-on. Gőz felett verjük habosra a tojássárgáját a bodzabogyó szörppel és vörösborral. Hagyjuk kihűlni és forgassunk bele a felvert tejszínt. Öntsük a kihűlt tésztalapra és tegyük a fagyasztóba 3 órára. Készítsük el ugyanígy a bodzavirág szörpös részt is.
A zacuscă egy zöldséges kence, ami nagyon elterjedt az erdélyi konyhában és Romániában. A főbb hozzávalók sült padlizsán vagy főtt bab, sült paprika ("gogoşari") és hagyma. Vannak akik paradicsomot, gombát, répát, zöldbabot vagy zellert is adnak hozzá. Persze a fűszerek sem hiányozhatnak belőle, ami persze a többi a hozzávalótól függ. Valószínűleg mindenkinek megvan a saját receptje. Általában nagy mennyiségben készítik és elteszik télire. Sokáig eláll, de ha kibontják, akkor napokon belül el kell fogyasztani. Maga a zacuscă szó szláv eredetű, jelentése előétel, étvágygerjesztő. Ajvar egy hasonló kence, Szerbia és Montengeróból származik. Szintén hasonló a balkáni lutencia vagy a török biber salçası. (forrás:wikipedia) Gyerekként meg sem akartam kóstolni. Úgy látszik tényleg öregszem, mert most már imádom. Egy évvel ezelőtt ettem utoljára, és mivel a szüleim most pont itt vannak látogatóba, megkértem anyukámat, hogy mutassa meg, hogyan készíti.
Hozzávalók: 5 nagy padlizsán
2 "gogosari" paprika (pritaminpaprika)
2 paprika 800 g paradicsom
4 közepes hagyma 300 ml olaj
2-3 babérlevél só, bors, cukor
Vágjuk fel a paradicsomot, adjunk hozzá 1 teáskanál sót és cukrot, majd főzzük meg 150 ml vízzel, ezután pürésítsük, passzírozzuk és tegyük félre. Süssük meg a padlizsánt lángon, vagy a sütőben, valamint a paprikákat is. Egy lapos fakanállal daraboljuk fel a megtisztított padlizsán húsát és tegyük félre. Melegítsünk 150 ml olajat, adjuk hozzá a kockára vágott hagymát és főzzük alacsony hőfokon 25-30 percen keresztül vagy amíg megpuhul. Adjuk hozzá a megpucolt paprikát, pürésítsük és főzzük 10 percig. Ekkor adjuk hozzá a padlizsánt és a maradék olajat. Sózzuk, borsozzuk és adjuk hozzá a babérlevelet (kb. 4 ek só, 1 1/2 ek bors). Öntsük hozzá a kb 500 ml paradicsompürét és főzzük kb 50 percig, vagy amíg szép fényes lesz a teteje. Töltsük üvegekbe és mehet a szárazdunsztba. Esetleg tehetünk mindegyik tetejére egy késhegyni tartósítószert, ha biztosra akarunk menni.
El tudtok képzelni jobbat egy gombóc gyümölcsfagylaltnál egy forró nyári napon? Kaptam egy doboz magyar meggyet, de sajnos a hosszú út után, már nem voltak a legjobb állapotban. Imádom a meggyet, és nagyon meglepődtem, hogy augusztusban még lehet kapni. A meggy és a mák mondhatni klasszikus kombináció ezért a fagyi mellé mákos ropogóst sütöttem.
Hozzávalók: 25 g liszt 75 g cukor 1 csipet só 30 g darált mák 1 citrom 25 g vaj 500 g maggy (magozva) 250 g mascarpone 5-7 ek vaníliacukor 3 ek bodzabogyószörp 3 ek sherry Keverjük össze a lisztet, cukrot, sót és a darált mákot. Adjuk hozzá a hideg, olvasztott vajat és a citromlevet és keverjük simára. Tegyük egy órára a hűtőbe. Melegítsük elő a sütőt 170°C-ra. Egy sütőpapírra tegyünk egy kávéskanál masszát és kenjünk szét, majd süssük 5 percig, vagy amíg a széle megbarnul. A fagyihoz főzzük fel a meggyet a sherryvel és a bodzaszbogyószörppel, majd pürésítsük és hagyjuk kihűlni. Adjuk hozzá a mascarpone-t és a cukrot, a munka többi részét pedig hagyjuk a fagyigépre.
Az eredeti Tarte Tatin-t Caroline and Stepahnie Tatin nevéhez főződik, akik egy hotelt vezettek a 19. századi Franciaországban. Egy napon Stephani a tűzhelyen felejtette az almákat, amiket egy tarthoz készített elő, és az már karamellizálódott a serpenyőben. A helyzetet úgy mentette meg, hogy gyorsan letakarta egy darab tésztával és a sütőbe rakta. Így született ez a desszert. Tegnap vaníliafagyit készítettem egy tortához apukám születésnapjára. De egy kisebb adag kimaradt, ezért gondoltam hogy elkészítem mellé ezt a süteményt, de alma helyett barackkal. Hozzávalók: 250 g liszt 125 g vaj 1 tojás 1 csipet só kevés víz, ha szükséges 5 őszibarack 100 g cukor 40 g vaj
Keverjük össze a lisztet a vajjal, sóval és adjuk hozzá a tojást, valamint kevéske vizet, ha szükséges. Tegyük az összegyúrt tésztát a hűtőbe 30 percre. Hámozzuk meg a barackot (persze szebb ha csak megfelezzük, de ezek nem voltak rá alkalmasak). Olvaszuk meg a cukrot, amíg szép aranybarna karamell lesz belőle, adjuk hozzá a vajat és a gyümölcsöt. Takarjuk le a kinyújtott tésztával és süssük 30-35 percig 200°C-on.
Gyúrjunk tésztát a tojásfehérjékkel a sóból és lisztből. Nyújtsuk ki és tegyük rá a szénát, majd a húst, és újra szénát. Takarjuk be a tészta maradék felével és süssük 40-50 percig 180°C-on.
